A Zagyvának nincs forrása?

A Medves-fennsík peremén, Salgóbánya és Rónafalu között az erdőben sok kis erecskére, vízszivárgásra bukkanhatunk. Ráakadhatunk három foglalt forrásra is. Kettőből közülük ma már csak időszakosan folyik víz, nyárra rendszeresen kiszáradnak, száraz marad a meder is. Ugyanakkor ezen a területen ered a Zagyva-folyó. Mégis, hol lehet a forrása? A harmadik forrásfoglalást is nézzük meg, ez van a legközelebb Salgóbányához. Viszonylag bővizű forrást találunk itt. Ez lenne a Zagyva forrása?

Ez a víz egy hajdani bányatáró helyén tört a felszínre, tehát nem beszélhetünk természetes vízkilépésről, hiszen emberi beavatkozás miatt fakadt a víz a felszínre. Száraz nyarakon ez is kiszárad. 

Van egy másik ága is a Zagyva-pataknak, egy másik bányatáró, az István táró 640 méter hosszú szakaszát ma is fenntartja a vízügy.A felesleges vizet csövön vezetik ki és engedik le a völgybe.

Forrás-e ez? Hiszen a forrás a föld alatti vizek természetes felszínre törési helye. Más kérdés, hogy a bányászat előtt ez a víz természetes módon a felszínre tört valahol és viszonylag bő vizű forrásként táplálhatta a Zagyva-patakot. 

Ezzel szemben, följebb az erdőben, a már megismert két kis foglalt forrás eredeti állapotában természetes vízkilépésnek, tehát forrásnak tekinthető (volt) - de  időszakosak, ha csordogál a víz, akkor is kis vízhozamúak és ami a fő: többnyire szárazak.

A Zagyvának tehát nincs forrása?
Úgy tűnik. A két legbővizűbb ág lényegében bányákból kifolyó öregségi víz, a földtani fogalom szerint nem tekinthető forrásnak.

Régi térképeken, turistatérképeken látható, hogy több ágból ered itt a Zagyva. Legtöbb esetben két ág, két forrás látható a térképeken. Napjainkban is több helyen láthatunk szivárgó erecskéket ezen a területen. Helyesebb tehát, ha a Zagyva-folyó eredtét Zagyva-forrásvidéknek nevezzük.